Most ideképzelek egy kemencét a hátam mögé. Ülök a kemencepadkán, hátradőlök, és jóleső meleget érzek. Kell most egy kis csönd. A lámpát közelhúzom, hogy legyen elég fény az olvasáshoz. A papír zizeg, ahogy lapozok.
2008 március 1,
van úgy, hogy rámtör váratlanul, olyankor nagyon gyorsan sürgős és halaszthatatlan dolgot kell kitalálni magamnak, vagy jusson eszembe, amit már régen is akartam, ami nagyon fontos és érdekfeszítő, ja igen, keresni akartam képeket, és hozzá alkalmas szöveget, ki mikor hol, és mit mondott, tett, vagy nem tett, érdekes lenne megszámolni, hogy most ebben a pillanatban hányan élvezik az életet, adnak örömöt, vagy gáncsolnak épp, éheznek, fáznak, remélnek, vagy ülnek be a szaunába, tetkót, piercinget rakatnak magukra-, mintha attól változna a lényeg-, hányan kavarják a felszínt, a semmit, hányan írnak épp verset, rajzolnak szépet, vagy a színpadon hajolnak a zúgó taps felé, miközben lent összesúgnak páran-, hallottad? nahát, még ilyet, s élvezik más baját, nem a színpadit. S hányan lopják épp a kábelt, s a színesfém-báró hajol a biliárdasztal fölé, pukkan a pezsgő, a vasutas mérges, mert váratlanul indulni kell, s a lázas beteg fordul, siet a borogatás, az orvos késik, mert lett más sürgősebb eset, apó még bekészít egy pohár vizet, együtt öregedni fain ám, lehet fortyogni, mikor horkolni kezd, a macska vadászni indul, a nyest se rest, rágja mi útjába kerül. De maradjunk a csendes békés estnél, sün döcög át a kerten, kutya is bóbiskol, csak az orra hegye, és a füle éber- Jó ez így, eleresztem az írókát, szaladjon, amerre lát, aztán jó éjszakát.
2007 május 4,
Hasznos oldalak
Blog-internet
- http://unpluggedx.wordpress.com/2007/05/03/bloger-pszichologia/
- http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=8654 Pöltl Ákos
Írás, ami tetszik:
Környezet, fogyasztás, marketing
szerkesztői megjegyzések:
- 2007.05.07. 12:18 ma elvesztettem az eredeti bejegyzést, pedig csak bővíteni akartam. A linkekhez fűzött megjegyzéseim elvesztek. Ezeket a későbbiekben újra megírom, kicsit óvatosabb módon, először lementem valahová a szöveget…
2007 május 4,
Mert ha nem tudnád még, az év embere ebben az évben MI vagyunk:
Mikor elolvastam a beh-jegyzést, (most már maradjon így) , hozzá kellett szólnom. Ez jött: (tovább…)
2007 május 3,
2007 május 3,
Végre kezdenek komolyabban foglalkozni a komposztálással. Ez a cikk elég alaposan körbejárja. (tovább…)
2007 május 2,
clipped from mediablog.hvg.hu
5 javaslat arra, hogyan teheted átláthatóbbá a lapodat
(Mellesleg, hogyan töltheted meg pozitív tartalommal a kiürült „átláthatóság” (trasparency) kifejezést)?)
1. Készíts hibajegyzéket, ahol feltünteted az összes utólagos javítást, illetve linkelsz az eredeti szövegre.
2. Kezdj szerkesztői -, vagy ombudsman-blogot.
3. Kalauz a saját tartalmakhoz. (Online és offline.) Az olvasók nem ismerik annyira és úgy a „terméket” mint te magad. Segíts nekik.
4. Alakíts ki egy helyet, ahol az olvasók kérdéseket tehetnek fel a hírekkel, szerkesztői döntésekkel kapcsolatban. (Ez nem helyettesíti a cikkekhez való hozzászólás lehetőségét.)
Természetesen válaszolni is kell a feltett kérdésekre.
5. Mutasd be megfelelő módon a megjelentetett cikkek szerzőit. Fontos az esetleges etikai konfliktusok tisztázása is. (pl. ne próbáljon független szakértőként szerepelni az, akit erős gazdasági érdekek fűznek az egyik vitás félhez)
2007 május 2,
a fordítóprogram szerint
“
Nem tudunk reklámpostát tenni.
Ki tud? Neked jobb dolgaid vannak hogy férjen rá az életed, mint alku az internet hasaljával. Automattic Kismet (Akismet sortért) van egy együttműködő erőfeszítés, hogy megjegyzést és trackbacket* csináljanak, reklámposta egy non-szolgáltass vissza ártatlanságot blogolásnak és bocsásd ki őt, úgyhogy neked soha nem kell reklámposta miatt aggódnod megint.”
Letölthető: http://akismet.com/
Akismet személyes használatért szabad.
Az adag szellemében a blogosphere* sokként lehetséges, úgy döntöttünk, hogy szabaddá tesszük Akismetet sok emberként lehetséges. Nekünk a személyes blogodért rendelkezésre álló szabad API kulcsaink vannak.
2007 január 9,
Szepesi Attila
Éjszakai meseház
(Schéner Mihálynak)
Holdsütötte éji órán,
titkos, álom-mélyi órán

megéled a meseház:
talpra szöknek méla bábok,
földig ér a nyurga lábuk –
ez dobol, az fuvoláz.
Meredez a busó kajla
döfölödõ kecskeszarva,
társa garabonciás:
malaclopó libeg rajta,
bõszen figurázik, majd a
szélben tovakarikáz.
Kipp-kopp, jár a dióverő,
párja roppant elõkelõ:
veressipkás fakopáncs.
Csillagpöttyel telis-tele
kóckirályfi köpönyege,
feje csuhé-koronás.
Körülötte – semmi kétség –
szertekószál furcsa népség:
barát, kókler, kiskanász.
Ez is szökdös, az is futkos,
lesik: hova lett a butykos,
mert a szomjuk óriás.
Csóka Mári, javasasszony,
hiába él kása-koszton,
egyszem foga belevás.
Sivalkodó lyánykát kajtat
szirity-féle ördögfajzat,
püspök-maszkos, álruhás.
Sürög-forog konyhatündér,
telik már a kerek kondér,
van sercegés-rotyogás.
Hullik abba, fõl is abba
békaszõlõ, medvehagyma –
sziporkázik rõt parázs.
Lárma hallik, dínomdánom,
eszem-iszom – harminchárom
pojáca harmonikáz,
míg a veresképü hajnal
bekukucskál macskajajjal s
elhalkul a vigadás.
Szerte tarkabarka bábu,
kócvitéz és pózna-lábú
pojáca meg a csuhás:
ez is, az is elhanyatlik,
erre nyeklik, arra nyaklik…
Hortyog már a meseház.
2007 január 3,

